Érdek nélkül

Gyötrelem, vér, kígyók, szidás,

Majd csak túlélem.

Gyötrelem, kínzás, élet és halál,

Ez már nem kell nekem.

Csontvázak, csontvázas eskü;

Csontvázakkal táncolok.

A halál már nem rettent el,

Csak egy ködös vízió.

Mennünk kell tovább,

De itt hagylak, ha küzdesz értem,

Már nem kell a nyalás, a „kedves” éned,

Csak a robbanás, és a ketrec tele.

A ketrec tele. Ez egy álom volt, de tévedtem.

Nem megyek, csak ha nem hívsz folyton.

Nincs miért, és nincsen gondom.

Vagány légy, és légy a toppon!

Ne kísérts, mert esélyed nincsen.

Nincs miért, és nincsen gondom.

Vagányság, acélszív dobban.

Izzik a vér, de nem kell hogy kortyold.

Vér, kín, kígyók, szidás,

Szidás, kín, vér és kígyók.

Dam da ra dam, dam, dam, dam, dam

Dam, da ra dam, dam, dam, dam, dam.

Ketrecbe zárt lelked vár rám,

Nálad a kulcs, nyissad ki hát!

A felszín alatt

Kínos vallomás

Be kell vallanom hát

Hogy szeretlek

De nem kell a korlát.

Elboldogulok nélküle is,

Itt a szíved, nyissuk hát ki!

Keresek egy babát,

Porcelánbabát,

Hogy eljátszadozzak vele;

De túl törékeny; az hát!

A te szíved is porcelán,

Bár nem egy játék, nem az; nem hát!

Csak tárgyilagos,

Csak tárgyilagos vagyok

És érdekel, hogy a felszín, a felszín alatt mi dobog.

Babázok, babázok, szépen babázok,

S majd meglátom, hogy a felszín alatt mi dobog.

Kínos vallomás,

Nem titkolhatom már,

Hogy kereslek,

De nem kell a korlát.

Érdekelnél nélküle is,

Itt a szívem, kinyitom hát!

Keresek egy babát,

Porcelánbabát,

Hogy eljátszadozzak vele;

De túl törékeny; az hát!

A te szíved is porcelán,

Bár nem egy játék, nem az; nem hát!

Csak tárgyilagos,

Csak tárgyilagos vagyok

És érdekel, hogy a felszín, a felszín alatt mi dobog.

Babázok, babázok, szépen babázok,

S majd meglátom, hogy a felszín alatt mi dobog.

Ördögi buli

Alvilági éden hívogat

Visszahúz, úgy szívogat

És magával ránt

Nem tehetek semmit.

Alvilág.

Szuper jó hely, ördögfiókák.

Alvilág.

Ez az egyetlen hely hol magam lehetek

És nem kell álarc, szívem boldog

S ha már megunnánk, jöhet a slussz kulcs

Induljunk hát neki, hív a vakvilág és egy hang

Hív egy szép világ.

Őszinte vagy, ne hagyd magad!

Gyorsuljunk hát! Hív az óceán.

Gyorsuljunk hát! Reggelre elérjük Floridát.

Alvilági kölykök, hangulat

Játszanánk, úgy hívogat

És megcsap az ár

Most nézem, hol van Breki.

Alvilág.

Szuper jó hely, ördögfiókák.

Alvilág.

Ez az egyetlen hely hol magam lehetek

És nem kell álarc, szívem boldog

S ha már megunnánk, jöhet a slussz kulcs

Induljunk hát neki, hív a vakvilág és egy hang

Hív egy szép világ.

Őszinte vagy, ne hagyd magad!

Gyorsuljunk hát! Hív az óceán.

Gyorsuljunk hát! Reggelre elérjük Floridát.

Alvilág, alvilág fekete nász.

Élvezem, élvezem haláltáncát.

És még ez semmi!

Hív a hűs szél, lobog a hajunk.

És hív, hív, hív, hív, hív!

Alvilág.

Szuper jó hely, ördögfiókák.

Alvilág.

Ez az egyetlen hely hol magam lehetek

És nem kell álarc, szívem boldog

S ha már megunnánk, jöhet a slussz kulcs

Induljunk hát neki, hív a vakvilág és egy hang

Hív egy szép világ.

Őszinte vagy, ne hagyd magad!

Gyorsuljunk hát! Hív az óceán.

Gyorsuljunk hát! Reggelre elérjük Floridát.

Egy kis sanzon

Miénk a ház ezen az estén

Meleg szellő, sanzonos hangulat.

Lágyan dédelget, és itt egy kis csapat.

Kérnél még, de minden a tiéd

Kérnél még, de tudod hogy nyertél.

Lassú szám megy és élvezzük egyként

Vörösbor, tea és kávé.

Miénk a láz ezen az estén

Mindent legyőz, virtuóz kapcsolat

Szeret tégedet, és szíve meghasad.

Kérnél még, de minden a tiéd

Kérnél még, de tudod hogy nyertél.

Lassú szám megy és élvezzük egyként

Vörösbor, tea és kávé.

Illúzió

Labdáztam a kertben

S te kergettél engem

Nem hittem hogy lesz több

De megjelent a neved.

Az újság a kezemben

S most olvasom neked

Hogy feleségül vettél

Bár tudom hogy ez rémtett.

Hát kezdjük el még egyszer

Futkossunk a kertben

Nem hiszem hogy szeretsz

Bár elhitetted velem.

És most fázik a lelkem

Mert nem vagy itt mellettem

És úgy fújnám a neved,

De mindenki csak nevet.

De mindenki csak nevet.

Mindenki csak nevet.

Színházasdi

Kend már ki a szád

És vedd fel szép ruhád

Menjünk együtt estére

Vár a nagy színház.

Belzebub poklában fürödtem bébi

De ma este jó kislány leszek.

Ha kéred, kivetkőzöm,

De mit szólnak az öregek?

Sokk! Sokkoló páros

Sokk! Csak ezt kívánom.

Tolakodni sem kell,

Mindenki arrébb megy.

Mert!: minden szem minket figyel.

Action! Tett-schön!

AK45-tel.

Action! Fiction!

Kettős tánc-show kell.

Nem erőszak

Odakötözött az ágyhoz

Odakötözött az ágyhoz

Vörösbort itatott velem

S nem engedett el

Nem engedett el.

Bébi, ez a tánc nekem túl durva.

Bébi, ez a bor túl erős, legyen inkább kóla!

Nem bírtam a lépést, és most kikezdi a szívemet.

Úgy vitt ágyba, hogy észre se vettem, behálózott, jaj nekem.

S jaj, aki ellenkezik, jaj nekem.

Eloldozott és levette a bilincsét rólam

Nem szólt, csak volt egy sóhaj.

Nem hittem volna, nem hittem volna

Hogy szelíd lesz végszóra.

S most nem durva, jöhet a kóla.

Jöhet a játék, egy kis torna;

Jöhet a kóla!

Meglepetés! Mondanivalóm van,

Mondanivalóm van.

Elmondom, ha végighallgatsz:

-Ez egy dal
Itt egy ketrec
Bilincs kell
Hogy ne fenyegess
Pálcával és ostorral kell
Elmondani a történetet.

Valóra vált az álmod.
Valóra vált az álmom.
Fájdalom, kéj és ámor
Szerelmünk szép ha fájó.
Ördög kell, az ördögöt kell
Meggyőznünk, hogy nekünk ez kell.
Mert fájó, a kéj oly fájó.

Nem kell más
Csak a szíved
Hogy szolgáljál
És el ne engedj
Pálcázlak és segítek
Forrósítani a lelkedet.

Névtelen

Kinyitottam a kaput,

S vele beáramlott minden

Miről valaha álmodni mertem volna.

Van egy szerelem, van egy erő,

Van a két kezem, az agyam,

De ez még így sem elég

Felfogni azt amit nem lehet józanul.

S hallgatag, a titok hallgatag.

Csók- ez volt az eredeti álmom,

De elrontották,

Mikor beléptek hozzám, beléptek hozzám.

Át kell élnem újra a csodát, az éjszakát,

A kéjt, a sóhajtást.

Szívtam már eleget,

Hogy megtegyem mit nem lehet.

Hát próbálom újra, s újra.

Csók- az eredeti álmom.

Csók- ezt kívánom.

Rólad álmodni,

Veled elmenni,

Veled elmenni,

Veled álmodni.

Reménytelen szerelem

Lepattantam a járdaszigetről,
Mert megláttalak téged.
A busz éppen arra jött,
Az életemnek vége.

Nem tudom mi ez a zsongás,
De ha eszembe jutsz,
Nem vagyok magam.
Próbáltalak elfeledni,
Minden hasztalan.
Mert bennem élsz,
S ha nem lennél,
Szívem meghalna.

Szeretlek, nem feledlek,
De minden hiába.
Azt érzem, te nem szeretnél,
Nem emlékszel arra a napra,
Mikor megláttalak.

Gyors menet

Ördög vinné lelkemet,

Fekete vére megrontja testemet.

Fölösleges plusz ötlet

Minden próba, minden csel,

Vége, nem menekülhetek.

Fejest ugrunk alvilágba,

Sodor a képzelet szárnya

Lejjebb, lejjebb egészen,

Míg el nem érjük az Istent.

Ördög mondja vetkőzzek,

Valljak színt az Istennek.

Megaláznak, megvernek,

Ostorokkal kergetnek

Ki a kéjek kertjébe,

S onnan vissza a földre

Az éjjeli bűnökbe.